25 éven belül megtalálhatjuk az életet a Naprendszeren kívül
Sasha Quanz asztrofizikus szerint 30 éve még azt sem tudtuk, hogy léteznek exobolygók, ma viszont már 100 milliárdra tippeljük a számukat a Tejútrendszerben.
Sasha Quanz asztrofizikus szerint 30 éve még azt sem tudtuk, hogy léteznek exobolygók, ma viszont már 100 milliárdra tippeljük a számukat a Tejútrendszerben.
A kínai kutatók a FAST rádióteleszkóp segítségével különös elektromágneses jeleket rögzítettek.
A Pekingi Egyetem két tudósa kilenc forgatókönyvet készítettek, amelyek meghatározzák, mennyi időbe telhet, mire fel tudjuk venni a kapcsolatot egy idegen civilizációval.
A világ vallásait alapjaiban változtathatja meg, ha más bolygókon is találunk civilizált életet. A NASA éppen ezért lelkészeket és teológusokat kért fel, hogy segítsenek kitalálni, mitévők legyenek, ha a régen várt találkozás tényleg megtörténik.
Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora szerint a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére „bizonyosságként kell tekinteni”.
Paul Davies, az Arizonai Egyetem asztrobiológusa szerint ha a Földön kívül van bármilyen élet, annak komplexitásához a vírusok is hozzájárulhatnak.
A NASA tudósai szerint hamarabb képesek lennénk kiszúrni egy idegen civilizációt, ha nem direktben őket keresnénk, hanem a környezetszennyezés nyomai után kutatnánk a megfigyelt bolygók légkörében.
A FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.
A Szaturnusz és a Jupiter holdjai is olyan égitestek egy tudós szerint, amiken élet rejtőzhet. Persze nem zöld lényekre kell gondolni.
Rádión legalábbis nem üzennek az idegenek. De van még mit átkutatni az égen.
Ha a feltételezések helyesek, és minden körülmény adott, úgy igen nagy esély van rá, hogy nem vagyunk egyedül – erre jutott legalábbis egy brit kutatás.
Könnyen lehet, hogy ezután gyakrabban hallunk majd Kína űrbéli felfedezéseiről. A hatalmas rádióteleszkópjukon már az utolsó simításokat végzik.
Régóta kutat már az emberiség más, intelligens élet jelei után. A jelenlegi eredmények alapján úgy tűnik, a szomszédos csillagrendszereket levehetjük a listáról, ott senki nincs.
A tudósokat nemcsak az a kérdés foglalkoztatja, hogy van-e élet a Földön kívül, hanem az is, hogy hogyan hozhatnánk egy tőlünk sok száz/ezer fényévre lévő esetleges idegen civilizáció tudtára, hogy létezünk. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) egyik kutatója szerint sikerült megtalálni a választ ez utóbbi kérdésére.
A rádiókitörések észlelése fontos sarokpontja lehet a földön kívüli intelligencia keresésének. A jelek szerint mesterséges intelligenciára alapuló megoldásokkal ezen a területen is előreléphet a tudomány.
Igaz, ezek felszíni hőmérséklete 200-500 fok körül lehet, ami azt jelenti, hogy a víz elsősorban gőz formájában a felszín felett, illetve jég formájában a felszín alatt található meg.
Brit tudósok 53-99,6 százalék esélyt látnak arra, hogy nincs más élet galaxisunkban, és 39-85 százalékos valószínűséget tulajdonítanak annak, hogy a világegyetem más pontján sincs élet a Földön kívül. De ha mégis, az annyira messze lenne, ahova soha nem juthatunk el a kutatók szerint.
A potenciálisan élhető planéták száma alacsonyabb lehet, mint azt eddig becsülték a szakemberek, mivel sűrű légkörük miatt az érintett bolygók nagy része túlságosan forró - derült ki egy frissen közzétett tanulmányból.
Rádióantennák fordultak a KIC 8462852 jelű csillag felé, hogy értelmes életre utaló jeleket fogjanak. Pár napja ugyanis felmerült, hogy a csillag teljesen szokatlan fényességváltozásait egy idegen civilizáció hatalmas építményei okozzák.
Távoli bolygók szennyezésének nyomait vizsgálva a Földön kívüli élet nyomaira bukkanhat az ember – vélik egy amerikai tanulmány szerzői.